“Akkor vagyunk egészségesek, ha az energia áramlása erős és egyenletes. Ha az energiarendszerünk egyensúlyát veszti, mindig megkísérli önmaga visszaállítását. Az időjárás változásai is így jönnek létre. Az ember esetében az egyensúly megbomlása betegséghez vezet.”
Beszélgetés Vadas Mihállyal
Mit takar a tai chi kifejezés?
V. M.: Az egyik fordításban azt jelenti: legvégső mennyei ököl. Ez azonban nem magyaráz meg semmit önmagában. Ha meg szeretnénk érteni ennek a tevékenységnek a lényegét, értelmét, messzebbről kell elindulnunk. A tai chi egy kínai mozgásművészet, pontosabban egy kínai harcművészeti ág. Abban különbözik a többi harcművészettől, hogy a tudat elsődleges szerepét hangsúlyozza, ezután az energiáét, és csak utána a fizikai megjelenését egy-egy mozdulatnak, vagy az erőnek. Abból indul ki, hogy a fizikai erő és gyorsaság fejlesztése csak egy bizonyos határig lehetséges, míg a tudat fejlesztése határtalan.
A kínai gondolkodásban több ezer éve jelen van a yin és yang szimbóluma. A tai chi rendszerének ez az egyik alapfilozófiája. Eszerint létezik egy megnyilvánult és egy meg nem nyilvánult világ. Utóbbi valójában egy tudatállapot, melyben minden jelen van.
A tai chi során az ember megpróbál a megnyilvánult világon túllépni, elindulva a másik tartomány felé. Végcélja pedig a megvilágosodás. Olyan harcművészetet hoztak létre, melynek gyakorlója olyan személyiségváltozásokon mehet át, amelyek elvezethetik őt ehhez a végcélhoz.
A tai chi tehát egy szélsőséges harcművészeti ág?
V. M.: Nem szélsőségesnek, hanem teljesen természetesnek nevezném. Az élet mindig a könnyebb ellenállás felé halad, és a tai chi is. Itt nincs olyan, hogy erő erővel találkozik. A tai chi gyakorlása során kívülről egy laza mozdulatsor látható, ezek által a belső energia fejlesztése, keringtetése történik.
A kínaiak már több ezer évvel ezelőtt úgynevezett energiatérképeket készítettek az emberi testről. Eszerint az erőnk, energiánk – ez a chi – testünkben meghatározott rendszerben működik, hasonlóan a vérkeringéshez. Ez az alapja ma is az akupunktúrás gyógyításnak. Akkor vagyunk egészségesek, ha az energia áramlása erős és egyenletes. Ha az energiarendszerünk egyensúlyát veszti, mindig megkísérli önmaga visszaállítását. Az időjárás változásai is így jönnek létre. Az ember esetében az egyensúly megbomlása betegséghez vezet.
A tai chi mozdulatai követik az energia áramlását, és ezt használják fel a harci alkalmazásokban is. Védés, hárítás és támadás. Összehúzódás és kiterjedés. Az energia kiáramoltatását és begyűjtését szolgálja minden egyes mozdulat. A mesterek azt mondják, hogy a tai chi mozgásban végzett meditáció. Ha figyelmünk a mozgáson, a légzésen, a belső összhang megteremtésén van, elménk kitisztul, nyugalmi szintünk mélyül, és a gyakorlás valóban meditatív állapotban zajlik.
A légzésnek tehát a tai chiben is van szerepe?
V. M.: A légzésnek, mivel összeköti a külsőt és belsőt, sok szempontból fontos szerepe van. A kezdők eleinte legkönnyebben a fizikai testükkel tanulnak, vagyis a mozdulatokat sajátítják el. Majd következik a légzés és a figyelem összehangolása; képesnek kell lenni a legkisebb erőfeszítéssel a legtöbb energiát biztosítani a test számára, meg kell tanulni ugyanakkor érezni a légzéssel párhuzamosan az energia áramlását. A légzés segíthet az energia összegyűjtésében. Erre az alhas a legalkalmasabb. Más szavakkal, a légzés megadja saját ritmusunkat, feltölt energiával, és segít létrehozni a gyakorlathoz szükséges tudatállapotot. Célunk a természetes légzés „visszatanulása”. Ha ez megtörtént, többé már nem kell figyelnünk rá.
Mindez kissé misztikusan hangzik. Ön szerint képes egyáltalán egy európai kultúrán nevelkedett ember ezt a szemléletet megérteni, és magáévá tenni?
V. M.: Szerintem ez a 21. század elején már nem kérdés. Mindennapi életünk részévé vált például olasz étteremben enni, japán autóval járni, amerikai komputeren dolgozni, vagyis gondolkodási szisztémáink egymás közelébe kerültek. Így ennek a mozgásformának sincs semmi olyan eleme, melyet bárki meg ne tudna valósítani. Rendkívüli népszerűségének a világban, és elterjedésének oka mindazonáltal a Tai Chi „yin” oldala, mely a lassú, balettszerű mozgást jelenti. Ez, a teljes rendszernek csak az egyik eleme, alapos elsajátítása időigényes, viszont nagyon sok jótékony hatása van.
Betegségmegelőző, karbantartja az ízületeket, kondicionálja az energiákat. A gyakorlók kilencvenöt százaléka ezek miatt műveli.
Mi lesz náluk a mélyebb értelemmel?
V. M.: Nagyon fontos momentum a tai chi – ban a tapasztalat. A tai chi nem egy intellektuális úton megérthető valami. Persze gondolkozhatunk, beszélhetünk róla, és elolvashatunk ötven könyvet, megvalósítani azonban csak tapasztalat útján lehet. A tapasztalat mindig egyéni, és az önmagunkra irányuló figyelemből származik. A gyakorlás során folyamatosan más és más tapasztalatokhoz jutunk, és ezek visznek minket előre útunkon. Másrészről ezek a fejlődésünk visszajelzései. Az ember így fokozatosan igazi lényege felé közelít.
A gyakorlás tehát, az egészségen túl, az élet egyéb területein is hasznosnak bizonyulhat?
V. M.: A fizikai test, az energia és az érzelmi és mentális test összhangba kerülése a személyiség összeszedettségéhez, harmóniájához segít hozzá bennünket. Ez az életünk minden területére hatással van. . Ha kicsit visszatérünk a harcművészeteknél említett könnyebb ellenállás gondolatához, vegyük példának a konfliktushelyzeteket. Lehet egy problémával folyamatosan ütközni, de meg lehet tanulni – a tai chi módszeréhez hasonlóan – a legkönnyebb ellenállás irányába is haladni. Ez az „áramlás” útja.
Ez nagyon izgalmasan hangzik. Hogyan épül fel egy kezdő kurzus?
V. M.: Egy foglalkozás általában másfél-két óra. Bemelegítő gyakorlatokkal kezdünk, melyek előkészítik a testet arra, hogy az energiáinkkal tudjunk dolgozni, kilazítják az ízületeket, és nyújtják az izmokat. A második fázisban könnyű, laza gyakorlatsorok következnek, ezek elsősorban az energiával történő munkát jelentik. Ezek a sorozatok a gyakorlókat abban segítik, hogy képesek legyenek megtapasztalni saját energiáikat, megérezzék annak mozgását.
A legtöbb embernek egyáltalán nincs energiatapasztalata – nagyon érdekes látni az arcokon, amikor egyszer csak megérzik a saját, vagy a másik testében keringő energiát. Ezek után következnek összehangoló gyakorlatok, majd az alaplépések és mozdulatok, melyekből végül összeáll a formagyakorlat. Ezeknek általában két variációja van. A tradicionális, hosszú gyakorlatok, melyek a harcművészetből jönnek. Ezek húsz-negyven perc időtartamúak, a gyakorló saját ritmusától függően, amit figyelme és légzése határoz meg. Ahhoz, hogy a betegek és az idősebbek is el tudják végezni, és élvezhessék jótékony hatásait – lerövidítették ezeket a hosszú gyakorlatsorokat egyszerűbb, mozdulatsorokra. Ezek az alap formagyakorlatok a legismertebbek világszerte. Elsajátításához, a gyakorló tehetségétől függően három–hat hónap szükséges.
Ehhez mindennap kell gyakorolni?
V. M.: A taoista gyakorlatoknak, így a tai chi – nak is egy titka van. A gyakorlás. Mindegy, hogy otthon, a parkban, munkahelyen, vagy az edzőteremben. Csak gyakorolj.