„Az öregedés a gerincnél kezdődik.” – mondta mindig egyik Tai Chi mesterem, főleg amikor Chi Kung szemináriumot tartott, elnézve a résztvevők testtartását.

Már sok év eltelt azóta, mióta először halottam ezt a mondatot tőle, de megerősíthetem, hogy mennyire igaz. Az ülő életmódunk, a billentyűk fölé hajolás, az okos telefonok bámulása, a sok autóvezetés és rosszul beállított üléspozíciók nem múlnak el nyomtalanul.

Évek alatt gerincünk sokat veszít rugalmasságából, mozgáshatárai beszűkülnek, gerincoszlopunk körül az izmok elmerevednek, rossz szokásokat rögzítenek, csökken a csigolyák közötti tér, nehezedik a keringés, belső szerveinkre kedvezőtlen hatást gyakorolnak.

Az egyik hétvégén megtartott Chi Kung szemináriumon ugyan ezt tapasztaltam. Néha el is csodálkozom, hogy mennyi izommunka szükséges ahhoz, hogy egy–egy testet, a görbe hátakat, kinyomott pocakokat egyensúlyba tartson.

Ahogy belső érzékelésünk, testtudatosságunk tompul, szinte már tudomást sem veszünk róla. Megszokjuk. Pedig kis munkával, akár napi 10–20 perccel megőrizhetnénk, megfiatalíthatnánk gerincoszlopunkat.

Az említett workshopon 5 órán keresztül gyakoroltunk, és ennyit sokan egy hónap alatt nem gyakorolnak, vagy mozognak tudatosan. Hogy mennyire hatékony egy jól összeállított Chi Kung sorozat, azt látványosan mutatta, hogy a foglakozás végén, a résztvevők egyike, aki görnyedten, rossz tartással érkezett, most egyenes derékkal, természetesen kihúzott felsőtesttel, szinte centiméterekkel magasabban, kisimult arccal, kipirulva állt.

Figyeljünk a gerincünkre. Jegyezzük meg Tai Chi mesterem mondását: “Az öregség a gerincnél kezdődik.”