“Az én utazásom ebbe a világba egy nehéz élethelyzettel kezdődött. Veszteség és lehetőség vibráltak benne, a veszteség állt nyerésre. Érzékeny voltam mindenre, amitől támogatást reméltem. Például arra az iránymutatásra is, hogy magamba befelé induljak. Idővel meditatív mozgást kezdtem keresni. Megtaláltam a tai chit, beszippantott. Nem tudtam, inkább éreztem minden porcikámban, hogy jó. Nyugalmat adott a mozgás, barátokat a közösség. Vadas Mihálytól tanulok – és másoktól olvasok, videózok, kíváncsiskodok a témában.”

“Sokat túrázom a barátaimmal és a Chi Kung ott is jelen van. Nemrég Nógrádban kalandoztunk. Reggelete gyakoroltunk és jó érzés volt látni, hogy egyre szaporodunk. Egyik társam meg is jegyezte, nem fájdul meg a dereka a túra alatt. Mondjuk nekem sem fáj a lábam régóta a várakozás miatti állástól. Mikor beszélek Chi Kungról elszoktam mondani, hogy a gyakorlás után olyan örömérzés lesz úrrá rajtam, felszabadult vagyok és nyugodt.

Hálás vagyok minden percért amit kaptam az oktatóimtól, és ha csak egy szeletét tovább tudom vinni, tudom hatással lesz másokra is.”